Molla Szadik felújított sírjának avatóünnepsége Velencén - 2011.09.01.

[Latoszog]

MEGHÍVÓ

A Velencei Református Egyház közössége, a Lakiteleki Népfőiskola és a 
Nemzeti Fórum kezdeményezésére felújítottuk *Molla Szadik (1836-1892)* 
velencei síremlékét, amelyet 2011. szeptember 1-jén, csütörtökön, 15 
órakor, az Üzbég Köztársaság nemzeti ünnepén avatunk fel.
Az ünnepségre ezúton tisztelettel meghívjuk.

Program:
*2011. szeptember 1. csütörtök 15 óra*, gyülekezés a velencei református 
temetőben.

Molla Szadikra emlékeznek:
*Lezsák Sándor*, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke
*Dr.Ravshanbek Duschanov*,az Üzbég Köztársaság Magyarországra 
akkreditált ügyvivője
*L. Simon László *országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális és 
sajtóbizottság elnöke,
*Pápai Szabó György *református lelkész,

Tisztelettel: Nagy Sándor, a Nemzeti Fórum országos szervezője

"Molla Szadik" - Iszhak Szadik (1836-1892)

 

A messzi Aral-tó partján született 1836-ban. Iszlám hitű volt, aki 
Üzbegisztán csatagáj törökségéhez tartozott. "Molla" volt, vagyis az 
írást és az olvasást ismerő, a Koránt magasabb szinten tanulmányozó 
mohamedán szerzetesjelölt. Magyarországon több neve is ismert volt: 
Molla Szadik, Csatagáj Izsák, Kongráti Izsák, Iszhak molla, Molla Tatár, 
Molla Izsák stb.
Vámbéry Ármin neves keletkutató, őstörténész és nyelvtudás hozta magával 
Khívából Magyarországra, s távoli hazájába már sohasem tért vissza. 
Mekkába akart Vámbéryvel eljutni, ami aztán nem adatott meg számára.
Budapesten az MTA Könyvtárának (a keleti kéziratok osztálya) altisztje 
lett, emellett többeket is tanított a tatár, üzbég s más nyelvre (p1. 
Budenz József, Szilády Áron nyelvészeket). Ő Vámbéry Armin "jobb keze", 
egyúttal nyelvmestere és "élő szótára" is, hisz egész Európában ő volt 
az egyetlen, aki anyanyelvi szinten ismerte a türk nyelveket, így az 
üzbég mellett saját anyanyelvét, a csatagájt is, ami a közép-ázsiai 
törökség közös irodalmi nyelve is volt.
Iróként és fordítóként is ismert. Meséket és mondákat fordított magyarra 
és tett közzé több közép-ázsiai nyelvből "Csatagáj (Csatagai) Izsák" 
néven. Legnagyobb munkája Arany János: Rege a csodaszarvasról c. 
költeményének csatagáj török nyelvre való fordítása, amely azonban soha 
nem jelent meg nyomtatásban (MTA Kézirattár). Számos csatagáj-török, 
üzbég, tatár irodalmi mű, tanulmány kiadásának volt nyelvi 
közreműködője, segítője.
Amikor Vámbéry Armin elment Magyarországról, a velencei Hauszmann 
családnál helyezte cl munkatársát és barátját, Molla Szadikot. Később 
Szadik Izsák egy velencei asszonnyal élt együtt. Jól megtanult magyarul, 
s a velencei emberek szerették, tisztelték. Bár iszlám hitét soha nem 
hagyta cl, mégis jó barátságot ápolt a helyi tudós tiszteletes 
lelkésszel, Decsi Jánossal, aki 51 évig volt Velence református prédikátora.
Életének utolsó éveiben sokat betegeskedett a szívével. 1892-ben hunyt 
el, s mohamedán szertartással és katonai tiszteletadással temették cl a 
velencei református temetőben.
Emlékét, életművét számos irodalmi, tudományos alkotás őrzi, s a 
velencei "élő emlékezet" és szájhagyomány sokáig őrizte a távoli, 
titokzatos országból, talán egy rokonnép fiaként érkezett török "molla" 
legendáktól övezett emlékét.
Nyugodjék békében!
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.racio.hu/pipermail/latoszog/attachments/20110830/ffaefd9a/attachment.html>