<html><head><meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf-8"></head><body dir="auto"><b style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">A Magyar Írószövetség és a Magyar Műhely szerkesztősége fájdalommal tudatja, hogy életének 83. évében, 2017. július 18-án elhunyt a kortárs magyar irodalom kimagasló életművel rendelkező alakja, a magyar avantgárd meghatározó személyisége, PAPP TIBOR József Attila-díjas író, költő, tipográfus, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője.</b><br><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br></span><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Papp Tibor József Attila-díjas író, költő, vizuális művész, műfordító, tipográfus 1936. április 2-án született Tokajban. Középiskolai tanulmányait a debreceni Szent József Gimnázium jogelődjének intézményében, a Piarista Gimnáziumban kezdte meg. Az egyházi iskolák államosítása után a rendszernek nem tetsző családi háttere miatt már csak nagy nehézségek árán tudta folytatni középiskolai tanulmányait: az utolsó pillanatban jutott be a Fazekas Mihály Gimnáziumba. Első mentora, biztatója, írásainak kritikusa gimnáziumi magyartanára, Kiss Tamás költő volt. A kommunista diktatúrában családjukat osztályellenségnek tartották, ezért érettségi után kiváló tanulmányai ellenére sem vették fel az egyetemre: helyhiányra hivatkozva rendszeresen elutasították. Így az egri Lakatosárugyárban lemezlakatosi szakmunkás képesítést szerzett, s Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten dolgozott. </span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br></span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Az 1956-os forradalom idején Budapesten egy MTI-fotósnak segédkezett, sokat látott, hallott, s emiatt az ávósok keresni kezdtéķ. 1957-ben menekülnie kellett az országból. </span><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0); font-variant-numeric: normal; font-variant-east-asian: normal; vertical-align: baseline;">1957 és 1960 között Ford-ösztöndíjas volt, a Liège-i Műszaki Egyetemen <i>candidat ingénieur </i>diplomát szerzett, s egyik alapítója lett a <i>Dialogue </i>című belga folyóiratnak. 1961-ben érkezett Párizsba, ahol szabadhallgató lett a Sorbonne-on, a Szabad Európa Rádiónak, valamint a Francia Rádió magyar adásának pedig külső munkatársa lett.</span><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0); font-variant-numeric: normal; font-variant-east-asian: normal; vertical-align: baseline;"> </span><font style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">„</font><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Lapfenntartó ösztöne" hatására és vizuális alkotásainak tipográfiai tökéletesítésére kitanulta a nyomdászmesterséget is. </span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br></span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">1962-ben barátaival, pályatársaival közösen megalapította a magyar emigráció egyik legfontosabb irodalmi lapját, a hetvenes évek elejére avantgárd irodalmi fórummá váló Magyar Műhelyt, amely 1989-ig Párizsban, a diktatúra összeomlása óta pedig Budapesten jelenik meg.</span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br></span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">1985-től a Polyphonix nemzetközi modern költői fesztivál alelnöke, s tagja a Société de Bibliologie et de Schématisationnak, ahol a tipográfiai kutatócsoport vezetőjévé választották. 1992-ben a Francia Írószövetség vezetőségi tagja lett, 1997-ben pedig a </span><i style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Le Temps des Cerises </i><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">könyvkiadónál a </span><i style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Collection Union des Écrivains </i><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">sorozat igazgatójává nevezték ki. A vizuális irodalom egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert fórumának, a </span><i style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Magyar Műhely</i><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">nek, valamint a </span><i style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">d’atelier </i><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">című folyóiratnak és könyvkiadónak, s az első nemzetközi, csak számítógépen generált műveket közlő irodalmi folyóiratnak, a párizsi </span><i style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">alire</i><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">-nek is egyik alapítója és haláláig szerkesztője volt. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején, Budapesten újra megtalálta itthon az otthonát, Párizst pedig megtartotta második hazájául.</span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br></span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Papp Tibor harmincnál is több könyvéből változatos és gazdag életmű tárul az olvasók elé. Prózai művei, önéletrajzi ihletettségű regényei, versei, vizuális költeményei, esszéi és tanulmányai egyaránt kiállják az idő próbáját. E műfaji gazdagság mellett Papp Tibor előkelő helyet foglal el a világirodalom számítógépes költészetében is. Az első magyar automatikus versgenerátornak ő a megalkotója: a </span><i style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Disztichon Alfa </i><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">(1994) mágneslemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. A 2000-ben megjelent </span><i style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Hinta-palinta </i><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">című művében pedig a generált verseken, szövegen kívül a költő már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott az általa írt számítógépes programmal.</span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><span style="font-variant-numeric: normal; font-variant-east-asian: normal; vertical-align: baseline;"><br></span></span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><span style="font-variant-numeric: normal; font-variant-east-asian: normal; vertical-align: baseline;">A Magyar Írószövetség munkáját több cikluson át választmányi tagként is segítette. Munkásságáról két monográfia jelent meg: Bohár András <i>Papp Tibor</i> című kötete 2002-ben, Kelemen Erzsébet </span></span><span style="font-style: italic; background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Testet öltött szavak. Papp Tibor vizuális költészete </span><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">című könyve 2012-ben. Irodalmi és közéleti munkásságát A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1996) és József Attila-díjjal (2003) ismerték el.</span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br></span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Temetése időpontjáról később adunk hírt.</span></div><div><span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Nyugodjék békében</span><br><br></div><div><img src="cid:0055266A-2366-46CF-94B1-5304CAAFE8EC" alt="image1.jpeg" id="0055266A-2366-46CF-94B1-5304CAAFE8EC"></div></body></html>