<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML xmlns:o = "urn:schemas-microsoft-com:office:office"><HEAD>
<META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">
<META content="MSHTML 6.00.6000.17023" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff background="">
<DIV><FONT face=Arial size=2><STRONG>L. Simon László </STRONG>új,
kultúrpolitikával foglalkozó könyvét</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial size=2>2010. április 6-án kedden 18 órától mutatják be
a</FONT></DIV><FONT face=Arial size=2>
<DIV><STRONG>Kis esti disputa </STRONG>sorozat keretében Székesféhervárott,<BR>a
<STRONG>Szent István Művelődési Ház</STRONG>ban (Liszt Ferenc utca 1.).</DIV>
<DIV><STRONG><EM></EM></STRONG> </DIV>
<DIV><STRONG><EM>A római szekér </EM></STRONG>című könyvről és a szerző
munkasságáról</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><STRONG>Bobory Zoltán </STRONG>beszélget<BR>L. Simon Lászlóval.</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>Minden kultúra és politika iránt érdeklődő olvasót szeretettel
látunk!</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><IMG alt="" hspace=0
src="cid:587AB29FB533453E8F0D40623D86A236@fejcb4e0dd1a8c" align=baseline
border=0></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"><FONT size=3><FONT face="Times New Roman">Manapság
sokan idegenkednek a kultúrpolitika kifejezéstől. Pedig a kultúrpolitika nem
szükségképpen a kultúrharc folytatása más eszközökkel, és nem is a kulturális
szféra állami kézi vezérlését jelenti. Felelősségteljesen művelve a közpolitika
elengedhetetlen része, különösen egy olyan gazdasági-geopolitikai helyzetű
ország esetében, mint Magyarország, amelynek számára a kultúra igen hangsúlyos
kitörési pontot jelenthet. L. Simon László <I
style="mso-bidi-font-style: normal">A római szekér </I>című kötete – a kortárs
hazai palettán ritkaságként, ám a szerző munkásságában korántsem előzmények
nélkül – ezen felismerés nyomán bátran és vállaltan fordul a magyar
kultúrpolitika kérdései felé. Fontos, bár nem kizárólagos célja az
állapotfelmérés: az elmúlt nyolc év koncepciótlan, sodródó, a kultúra
szempontjait egyéb érdekeknek alárendelő politikájának kritikai igényű elemzése,
rövid- és hosszútávú hatásainak számbavétele. A gondosan adatolt tanulmányok
persze nem a múltba tekintés, hanem a jövőbe mutató stratégiai gondolkodás
ösztönzésének ambíciójával születtek. Ennek érdekében nem csupán a művészetekre,
az elitkultúrára összpontosítanak, hanem épp olyan súllyal a hazai közművelődés
intézményrendszerére is, melyet a „nagypolitika” a legritkább esetben kezel a
megfelelő helyiértéken. A szerző ugyanis vallja, hogy míg a művészet alapvetően
nem demokratikus jellegű tevékenység – hiszen az egyenlőséggel szemben (tegyük
hozzá: nagyon helyesen) a kiválóságot helyezi előtérbe –, addig egy demokratikus
társadalomban minden polgárnak joga van a kultúrához, a művelődéshez való
egyenlő hozzáféréshez. Ahhoz pedig, hogy ez megteremthető legyen, meglátása
szerint „új, polgári kultúrpolitika kell, aminek a zászlaján a következő
fogalmaknak kell szerepelniük: minőség, szabadság, közösség, hagyomány,
örökség.”<o:p></o:p></FONT></FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"><o:p><FONT face="Times New Roman"
size=3> </FONT></o:p></SPAN><SPAN style="mso-ansi-language: HU"><FONT
size=3><FONT face="Times New Roman">Pápay
György<o:p></o:p></FONT></FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"><o:p><FONT face="Times New Roman"
size=3> </FONT></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN lang=EN-US><FONT
face="Times New Roman" size=3>„Illyés Gyula szerint »egy-egy országnak a jó
haladása olyan, mint a római szekéré. Két kereke van, az egyik a közéleti, a
politikai, a másik a szellemi élet. Akkor jó, ha az együtt működik.« [… ]
Azokban az években éppen az irodalom vette át a politika, sőt a nem létező
szabad sajtó dolgát, nemcsak szelepként működve, hanem valóban jelentős
társadalmi-politikai feladatokat végezve el.</FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN lang=EN-US></SPAN><SPAN
lang=EN-US><FONT face="Times New Roman" size=3>Mára megfordult a helyzet, ma
mindent a politika ural. A politikai élet aktív résztvevői nemcsak a média
tereit foglalták el, hanem a szellemi élet egyre több fórumán kérnek, követelnek
maguknak helyet, azt gondolván, ők tudják a legjobban, mi a szellem, mi az
irodalom feladata. Az irodalom nem igazán tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, a
politika pedig olyan, mint a víz, minden lehetséges résbe, repedésbe belefolyva
tör magának utat, tovább mélyítve az inkább betemetendő réseket, árkokat,
szakadékokat. […]</FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN lang=EN-US></SPAN><SPAN
lang=EN-US><FONT face="Times New Roman" size=3>És bár mindent a politika ural, a
kultúra iránti kötelességét, azaz saját feladatát egyre kevésbé vállalja: a
pártpolitikának két évtizedes adósságai vannak a kultúra finanszírozása és
irányítása, a kulturális élet konszolidációja és kárpótlása terén. Ezért a
szellem emberei kénytelenek a kulturális intézményrendszer működtetéséhez
szükséges források megteremtése mellett a kultúra igazgatásának kérdéseivel is
foglalkozni...”</FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN lang=EN-US><o:p><FONT
face="Times New Roman" size=3> </FONT></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN lang=EN-US><o:p><FONT
face="Times New Roman" size=3></FONT></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT size=3><FONT
face="Times New Roman"><SPAN style="mso-ansi-language: HU">L. Simon László
(1972) József Attila-díjas író, szerkesztő, kulturális szakértő, 2004 óta a
Magyar Írószövetség titkára. A korábbi kultúrpolitikai írásokat közlő kötete
2007-ben <I style="mso-bidi-font-style: normal">Versenyhátrány</I> címmel a
Kortárs Kiadó gondozásában jelent meg. A 2008-ban napvilágot látott<I
style="mso-bidi-font-style: normal"> </I></SPAN><EM><SPAN lang=EN-US>Japán
hajtás</SPAN></EM><SPAN lang=EN-US> című verses könyve Szép Magyar Könyv Díjat
kapott.</SPAN><SPAN lang=EN-US style="mso-ansi-language: HU"> </SPAN><I
style="mso-bidi-font-style: normal"><SPAN style="mso-ansi-language: HU">A római
szekér</SPAN></I><SPAN style="mso-ansi-language: HU"> a tizenegyedik
könyve.<o:p></o:p></SPAN></FONT></FONT></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"><o:p><FONT face="Times New Roman"
size=3> </FONT></o:p></SPAN></P>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"><FONT size=3><FONT face=Arial size=2>A könyv
megvásárolható, illetve megrendelhetők:<BR><SPAN style="FONT-SIZE: 11pt">Ráció
Kiadó<O:P></O:P></SPAN> <BR><SPAN style="FONT-SIZE: 11pt">tel.: (1)
321-8023<O:P></O:P></SPAN> <BR><SPAN style="FONT-SIZE: 11pt">fax: (1)
402-1293<O:P></O:P></SPAN> <BR><SPAN style="FONT-SIZE: 11pt">e-mail: <A
href="mailto:racio@racio.hu">racio<SPAN lang=ES>@racio.hu</SPAN></A></SPAN><SPAN
lang=ES style="FONT-SIZE: 11pt"><O:P></O:P></SPAN> <BR><SPAN lang=ES
style="FONT-SIZE: 11pt"><A class=moz-txt-link-abbreviated
href="http://www.racio.hu">www.racio.hu</A></SPAN></FONT></FONT></SPAN><SPAN
style="mso-ansi-language: HU"><FONT size=3><FONT
face="Times New Roman"><o:p><FONT
face="Times New Roman"></P></FONT></o:p></FONT></FONT></SPAN></DIV></FONT></BODY></HTML>